Györköny-Bikácsi Társult Evangélikus Egyházközség

A főút mellett szabadon álló, egyhajós, nyeregtetős templom , D-i homlokzata elé enyhén kilépő toronnyal, poligonális záródású szentéllyel, a torony tengelyében nyíló bejárat felett timpanonnal, a féloromzatok végén egy-egy kővázával. Síkfödémes belső. A hajó három oldalán karzat: a D-i oldalon orgonakarzat, a faoszlopos oldalkarzatok mellvédjének festett fatábláin az ótestamentumból és Jézus életéből vett jelenetek, 19. század eleje. Berendezés, faragott kapuszárnyak: 18. század vége. Cibóriumos szószékoltára egyedülálló a magyar emlékanyagban. Eredetileg haranglábbal épült, a torony, az orgonakarzat és a hajó D-i vége feltehetően 1829 körül épült (évszám az orgonakarzat boltívén). Felújítva: 1985.  

A most élő utódok talán nehezen tudják megérteni és elképzelni azt a nagy örömöt és boldogságot, amit elődeik éreztek akkor, amikor a sokévi vallásüldözés, elnyomás, oly sok küzdés, lemondás és áldozat után felépíthették templomukat, ahová akkor már örömükben és bánatukban egyaránt szabadon ki- és bejárhattak.

A régi időkben, egészen az első világháborúig az emberek igen vallásosak, istentisztelők voltak. Nemcsak vasárnap és ünnepnapkor, hanem – legalábbis az idősebbek a nyári hónapok kivételével – hétköznap is, az iskolás gyermekekkel együtt reggeli imaórára templomba jártak. A mindennapi életet, az étkezést, a fontosabb és nagyobb munkát imával kezdték és fejezték be.

1781-ben a község 104 házában 130 család és összesen 697 lélek élt, valamint a türelmi rendeletben megszabott pénzösszeg is megvolt, 1782-ben anyagyülekezetté válásához, templomépítéséhez és lelkész meghívásához kértek engedélyt. Kérelműket akkor elutasították. Második kérelmük már meghallgatásra talált és így 1784. július 5-én Balogh István főszolgabíró, Nagy István sárszentlőrinci esperes és Kiss Péter györkönyi lelkész jelenlétében kihirdették az engedélyt. Ezzel egy időben ünnepélyes keretek között helyezték el a régi és abban az évben összedőlt imaház helyére a ma is fennálló templom alapkövét.                                                                                           

1784-ben, hogy a nagy munkának állandó irányítója és vezetője legyen, egyhangúlag megválasztották első lelkészüket, Reiner Andrást.

1785 pünkösd hetében fogott hozzá Reiner vezetése mellett a kis, de lelkes gyülekezet minden külső támogatás nélkül templomának, lelkészlakásának, majd iskolájának építéséhez. A templomot, melynek alapját terméskövek alkotják, falai pedig téglából épültek, 9 öl hosszúságban, 6 öl szélességben és 3,5 öl magasságban a széles utca közepére, a régi imaház helyére építették. A templom építésének idején a protestáns templomok toronyépítéséhez nem adtak engedélyt, ezért a templom torony nélkül épült.

1786 húsvét utáni negyedik vasárnapján tartották első istentiszteletüket az új templomban, ünnepi beszentelésére azonban csak 1787. május 6-án került sor.

Időközben a gyülekezet igyekezett új templomát belül is szépíteni, csinosítani. Igen szép faragott szószéket, oltárt és egy 5 regiszteres orgonát építettek. Egyes családok még ezen kívül külön – külön egyénileg is igyekeztek a még szükséges felszereléseket beszerezni, kiegészíteni. Így többek között 1790-ben a szomszédos kistápéi uradalom Tóth Pál nevű gulyása egy ezüstből készült aranyozott úrvacsora kelyhet, Pámer János bikácsi származású szentiványi bérlő keresztelési edényeket és ostyatartót ajándékozott a gyülekezetnek.

1794-ben két harangot vettek, melyeket a templom mellé épített harangállványon helyeztek el. Bikács első lelkészében igen becsületes embert talált. Az ő érdeme, hogy Bikács önálló anyagyülekezetté vált. Ő rakta le a község további életének, fejlődésének és fennmaradásának alapjait. Ezért is megérdemli, hogy a gyülekezet, a község lakossága mindenkor hálával és tisztelettel emlékezzék meg róla.

Reiner nemcsak gyülekezetének gondjaival törődött, hanem ezen kívül gondos és fáradságos munkával megírta és összeállította a környék községeinek történelmét is Az ő tollából származnak a Tolna, Baranya és Somogy megyei községek átfogó és igen értékes történelmi feljegyzései is, melyekkel nagy érdemeket szerzett magának.

Reiner lelkész és gyülekezete igen jó egyetértésben és békében élt egymással. A buzgó lelkész elég korán, életének 56. évében, 1815. április 23-án elhunyt. Holttestét a bikácsi temetőben helyezték örök nyugalomba.

1815-ben Lágler István lett Reiner lelkész utóda. Az ő idejében, 1819-ben az előzően náddal fedett templomtetőt fazsindelyekkel fedték be, majd 1828-ban a már kicsinek bizonyult templomot 2,5 öllel meghosszabbították, és egy szép barokk stílusú, 32 méter magas tornyot építettek hozzá 4800 forint költséggel. Így alakult ki a gyülekezet ma már országos műemlék jellegű temploma mostani külső és belső formája, alakja. A templombelső kiképzésénél különösen a fafaragás szószék, a színesre festett karzat és a bibliai történeteket ábrázoló festmények – melyek a XIX. Század népi festészet dokumentumai, – értékesek.

1851-ben Lágler lelkész meghalt. Holtteste a bikácsi temetőben nyugszik, utóda Rau Jakab.

Ekkor cserélték ki az első harangokat, 1852-ben a nagyot, majd 1853-ban a kicsit.

1860-ban a templomtetőt és a tornyot bádoglemezzel fedték be.

1906-ban Németh József székesfehérvári mesterrel új orgonát építtettek, a régi orgona leszerelési napján töltötte be 100 esztendős gyülekezeti szolgálatát.

Háborús célok felhasználása miatt 1916. szeptember 18-án leszerelték és elvitték a templom harangjait.

1925. január 24-én a háborúba elvitt harangok helyére két új harangot rendeltek a budapesti Eclesia Harangöntő Gyárból. Az év március 25-én volt a harangok ünnepi istentisztelettel egybekötött felszentelése.

1927-ben templomrenoválásra került sor.

1944 nyarán újra „háborús szolgálatra” vitték a kis harangot.

1986-ban a falu és templom születésnapján megtartott találkozó emlékére fel lett újítva a templom.

Az utolsó külső nagy felújítás egy LEADER pályázatnak köszönhető, mely 2010-ben valósult meg.

Lelkészeink

Reiner András(1784-1815)

Lager István (1970-1979)

Rau Jakab (1815-1851)

Apáti Szutter Károly (1863-1881)

Reich Sándor (1889-1913)

Rátz Ágoston Károly (1916-1932)

Rusznyák Ferenc (1933-1956)

Liska Endre (1956-1977)

Tihanyi János (1977-1980)

Karl Béla (1980-1986. máj.)

Karl Jánosné Csepregi Erzsébet helyettesítő lelkész (1986. máj. - 1988)

Csepregi András (1988-1992. aug. 1.)

dr. Zsednai Józsefné (1992. aug. 1. - 2014. szept. 1.)

Füller Mihály helyettesítő lelkész (2014. okt. 1. - 2015. aug. 1.)

Turbucz Péter (2015. aug. 1. - 2016. júl. 31.)

Kasza Gábor (2016.aug. 1.)